A szegecselés egy félig állandó, nem termikus kötési folyamat, amely mechanikus kötőelemeket, úgynevezett szegecseket használ a lemezalkatrészek összekapcsolására. Ez a módszer a fémdarabok átfúrását, a szegecs behelyezését, majd a szegecs farának deformálását jelenti, hogy a szegecs a helyére rögzüljön. A szegecs kupola alakú feje és a lapított farok megakadályozza a szegecs eltávolítását, így stabil kötés jön létre.

A szegecselt kötések típusai

A szegecselt kötések többféleképpen kategorizálhatók:

1. A szegecsek elhelyezése alapján:

   • Lap Joint: Két fémdarab átlapolódik, és az átlapolt területre egy szegecs kerül. Ez lehet egyszerű vagy dupla, a felhasznált szegecsek számától függően.
   • Butt Joint: A két fémdarabot élével egymás mellé illesztik, és a szilárdság érdekében egy fedőlapot szegecselnek a kötés fölé.

2. A fedőlapok száma alapján (tompa kötéseknél):

   • Egyszálas hevederes csukló: Az egyik oldalra egy fedőlap van rögzítve.
   • Dupla hevederes csuklós csatlakozó: A kötés mindkét oldalán fedőlapok vannak rögzítve.

3. Szegecselésen alapuló elrendezés:

   • Láncszegecselt csatlakozás: A szegecsek sorai közvetlenül egymással szemben helyezkednek el.
   • Cikk-cakkos szegecselt csatlakozás: A szegecsek sorai egymás után vannak elhelyezve, cikk-cakkos mintázatot alkotva.

A szegecselés előnyei és hátrányai

Előnyök:

• Nem termikus módszer, amely csökkenti a hőtorzulás mértékét.
• Ideális a különböző és nemvas fémekhez.
• Rugalmas tervezési lehetőségek.
• Hatékony és megbízható, egyszerű minőségellenőrzéssel.
• Rombolásmentes szétszerelés.

Hátrányok:

• Magasabb összköltség a több folyamat miatt.
• Megnövekedett súly a további kötőelemek miatt.
• Zajkeltés a telepítés során.
• Lehetséges korrózió a szegecselés helyén, ami növeli a karbantartási költségeket.
• Az anyagok gyengülése a fúrt lyukak miatt.